Rólam

Kalocsai Adrienn a fák bölcsességének mély tisztelője, az avar illatának szerelmese, az erdő ajándékának csodálója vagyok.

Más identitás megközelítésben okleveles erdőfürdő-vezető, jelenleg úton lévő hangfürdő-vezető. Nemzetközi-, és hazai képzéseken sajátítottam el a shinrin-yoku módszertanát, ill. járom az önismeretem, és fejlesztésem területét. A múlt megélésével, és megértésével a jelenben érkezve sok erőforrásra és kijelölt útra bukkantam. 

Számomra ezek elválaszthatatlan egységet képeznek. Egy jó erdőfürdő élmény a vezető kisugárzásán, hitelességén, önmagába mélyülésének képességén épp annyira függ, mint az elme csendesítéséhez szükséges forgatókönyvtől. Az erdőfürdő-vezető erdővel való kapcsolódása megtámogatja a résztvevőt abban, hogy a séta során saját mély kapcsolatát kiépíthesse.

Validált vezetőként megtalálsz az American Nature and Forest Therapy adatbázisában is, képzésemet az írországi Nádúr Centre for Integrative Forest Therapy minősített erdőfürdő-vezetőjeként végeztem. 

Az elmúlt 20 év iskolapad koptatásai, a természet (agrármérnök), és társadalomtudományi (politológus) diplomáim, néhány szociális, és mentális egészség területén szerzett okleveleim a trauma megelőzés és társadalmi érzékenyítés hivatása felé csatornázott be.  Létrehoztam a Csendtörő Alapítvány a Szolidárisabb Társadalomért 2020-ban, mely a társadalmi jelenségekkel kapcsolatos tudásátadást, érzékenyítést és adott esetben a gyermekkori trauma prevenciót tűzte zászlajára. Tréningekkel, előadásokkal, szemináriumokkal járom az iskolákat, általánostól egyetemig illetve teszem ezt a felnőtt közösségekben. Témáinkról, rólunk bővebben a társoldalamon olvashatsz: csendtoro.hu 

Erdőfürdőzéssel és természettisztelettel kapcsolatban követhetsz az https://www.instagram.com/csendesules.hu/ oldalon is.

“Ami fontos, azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra; egy pillanatra sem szabad elengedni. Egy napon valóság lesz.” (Popper Péter)

“Csend
Gyertyán és bükk. Alattok őz járt: az érre ment.
Egy titkos fejsze csattog
az erdőn, messze bent.

Megálltam és figyeltem:
megállt és megpihent.
Csupa csend volt a lelkem,
s az erdő csupa csend.”

Áprily Lajos