Digitális böjt és az erdő - régi korok új köntösben

A Csendtörő Alapítvány keretében kidolgoztam egy digitális tudatosság nevelést célzó keretprogramot, amelyet Smart User névre kereszteltem. Egy nagyvállalat (aki hitelesnek és értékesnek vélte) támogatása révén el is indulhatott 2021-ben. illetve az Anyamagazin vendégszerzőjeként cikkek formájában is közre adom egy-egy szeletét. A programnak igen sokrétű elemei vannak. Szól a gyerekekhez, ill. az ő testi, és lelki egészségükért felelős felnőttekhez egyaránt. Meglepve tapasztaltam a felnőtt közösségekben tartott tréningjeimen, hogy két nagyobb téma vált ki izgatottságot. (Néhány általam feszegetett téma pedig félelmet, de az most más lapra tartozik).

Ez a két téma a “digitális én”, míg a másik a digitális detox vagy böjt. Egy egész workshopot megtölt a digitális böjt kérdése, és gyakorlata, és messzire vezető elemzés lenne, melynek nem itt érzem helyét. Azonban röviden jelezni szeretnék egy fontos disszonanciát a kérdésben. A boomer és X generáció, mára szülővé vált tagjainak jelentős része, nevelési elveikben teljesen nélkülözik és nélkülözték az online létforma kérdéseit, mely a mai kamasz és fiatal felnőtt nemzedékben jelentős károkat okozott.   

Míg a virtuális lét körüli kérdéseket a nemzedékkritika és a szülői aggodalom éri el, addig saját generációs felelősségvállalásunk elmarad. Ami a változás első lépése lehetne.

Az innováció, a fejlődés révén tagadhatatlan és elvitathatlan segítséget is jelent a virtuális tér, és a telekommunikációs eszközök sokak számára való elérése. Azonban nem kérdés, hogy a hagyományosnak nevezett addikciókkal (szerhasználat, alkohol, munkafüggőség stb.)  egyenrangúvá vált a közösségi média-, telefon-, videójáték-, chatfüggőség, na és a mentális betegségek tekintetében is felróható a felelősség.

Ne feledjük, hogy mára felnőtt egy generáció, mely már nem élt közösségi média, mobiltelefon, wifi világa nélkül, tehát bizonyos alapértelmezett egészségmegőrző szokások csak akkor épülhettek be, ha az őket körülvevő felnőttek, elsősorban a családi közegben tudatos nevelés zajlott, és a sport, a természet, az offline végezhető hobbyk valamilyen módon és mértékben egyensúlyban voltak tartva a gyerekek virtuális jelenével. Ilyen tudatos nevelésű környezetben cseperedett fiatal felnőttel csekély százalékban találkozom.

Miközben az online függőségek, a mentális zavarok, a kapunyitási pánik, a klímaszorongás érzése tömegében érinti ezt a generációt.

Az erdőfürdő élmény, melynek alapja az “itt és most” megélése, a telefonmentes órák eltöltése Úgy vélem, tapasztalom, hogy kiváló élet-, és szemléletformáló erő a fiatal felnőttek számára, melyben a digitális detox idő mellett az ökológiai kérdések körüli negatív érzések is oldódhatnak. Terelgessük az érték és minőség felé őket, amíg lehet és hagyják.